| |
II.
Fejezet: Az ember valós szükségei.
Mit jelent jól élni? Hamis és valós teljesség, avagy akik hiába
keresik a boldogságot. Mire és hol keressem a valódi megoldásokat?
A életünk szintjei: a felszínesség, a külsőség és az alapok szintje.
Részlet a "Vissza a Valósághoz!" című gondolkodásmód-fejlesztő
előadásból.
Ön a kulcs, úgyhogy Önről lesz szó.
Ez az előadássorozat - mint ahogyan már említettük - elsősorban
nem az Ön sikerével, hanem Önnel, a személlyel foglalkozik és a
sikerével csak közvetetten. Mi ebben a különleges? Az, hogy
nem az ön értéktermelő képességét szolgáljuk, hanem Önt. Sok elmélet
a sikert, az eredményességet teszi központba, és az embert csak
eszközként használja az eredmény eléréséhez. Mit ér a siker, ha
közben az ember rámegy.
Amit ma kaphatnak pénzen nem lehet megmérni, mert hogy az ön személyes
életét fogja segíteni, aminek az értéke a teljesítményétől, sikerétől
és sikertelenségétől függetlenül felbecsülhetetlen.
Nagyon sok módszer nem törődik Önnel, és nincs
ezzel baj, így lettek kitalálva. Technológiát tanítanak, cégeket
akarnak felfuttatni. Mi is hasonlót teszünk és ez teljesen rendben
van, de szükségünk van itt még valamire.
Nem akarom, hogy engem, az embert úgy nézzenek, ment egy jó gépet,
amit, hogy ha egy kicsit megtuningolnak, akkor nagyobb nyereséget
hoz a vállalkozásnak.
Az Ön értéke, AZ EMBER ÉRTÉKE nagyobb a
sikerétől és sikertelenségétől, az eredményétől, az eredménytelenségétől
teljesen függetlenül az egész cégnél, ahol dolgozik.
Ön egy ember és az Ön személyes értéke nagyobb bárminél, ami pénzen
megvehető.
És Ön ezt tudja. Ha csendben magába néz, pontosan tudja, hogy van
ott valami nagyszerűség, egy érték, amit a világ lehet, hogy nem
ismer el, amit a főnöke vagy barátja arcán lehet, hogy nem lát,
de valahol mélyen tudjuk, hogy fontosabbak kell, hogy legyünk annál
mint hogy hány terméket tudunk eladni, fontosabb kell, hogy legyünk
annál, mint hogy mennyi pénzt tudunk keresni. Kell, hogy itt legyen
valami több.
Igen, Ön van itt. Egy személyes lény, egy ember.
Ha nem segíthetünk Önnek, nem tudunk segíteni
semmiben. Se a magánéletében, se a munkájában, se a cégének, sehol.
Nem mi találtuk fel a spanyol viaszt. Ön a szakember,
ön a profi. Mi meg elkötelezett, de objektív szemlélők vagyunk,
aki segítenek Önnek meghatározni a helyzetét a valóságban, nevükön
nevezni a dolgokat és megtalálni, vagy csak megerősíteni a helyes
irányt a szakmai és magánéletében. Ön teszi mindezt, mi
csak szolgái lehetünk abban, amit Ön kar. Legjobb esetben
rámutathatunk, néhány apró de jelentős részletre.
Legelőször is, Önnek szükséges jobban megértenie
önmagát.
Ennek a fejezetnek az a célja, hogy segítsen
Önnek jobban megérteni Önmagát, pontosabban a MOTIVÁCIÓIT.
Különbséget kell tennünk szükségek és vágyak között.
Def: Szükségek
Az emberi létezéshez, az ember emberségéhez nélkülözhetetlen fizikai
(pl.: levegő) és lelki (pl: cél és értelem, állandóság, fontosság,
biztonság, szeretet, erkölcs.) tényezők csoportja. Szükségességük,
nem képezi választás alapját.
Szükségek:
-felismert
-fel nem ismert szükségek (lelki légszomj)
Def: Vágyak
Az ember emberségéből és lelki felépítésének egyediségéből adódó
kívánságok, kérések, vágyak, melyek megelégülése nem kötelező
(pl.: új kocsi), de a meg nem elégülésük a érzelmi fájdalom bizonyos
mértékével jár együtt.
Egyensúly. - A kettő felcserélésének veszélyei.
Vágyakból - szükségek
Sok szenvedésünk kényelmetlenségünk abból adódik, hogy valamilyen
vágyunkat, akár jogos vágyunkat, a szükség szintjére emeltük és
ezzel szükségtelenül nagy hatalmat adtunk neki arra, hogy amennyiben
az nem elégül ki, meggyötörjön. Pl: Autó
Bizonyára észrevették, hogy csak annak van és lehet
hatalma fölöttünk, ami fontos nekünk. Gyakorlatilag azzal, hogy
valamit jelentősnek, ne adj Isten, nélkülözhetetlennek tulajdonítunk
az életünkben vagy tevékenységünkben, hatalmat adunk annak a jelenséget.
Hatalmat fölöttünk. Hatalmat a helyzetek alakulásának, az időnek,
vagy más személyeknek, akik azokat a feltételeket a kezükben tartják.
Nagyon is meg kell fontolnunk, hogy kinek, vagy minek szolgáltatjuk
ki magunkat ilyen mértékben.
A legtöbb embert az gyötri meg a legjobban, ami
a legkedvesebb, legfontosabb neki.
Két lehetőségünk van:
- önvédekezés (semmi se lehet fontos)
- követelőzés (kitaposom a világből ami kell)
Mindkettő rossz.
Nem arról van itt szó, hogy nem szabad vágynunk semmire, nem. Mindössze
arról van szó, hogy nem éri meg fölösleges kötelékek közé zárnunk
magunkat.
A körülményeink között való elégedettség, mint alaphozzáállás,
valójában az egyetlen, amely valaha is nyugalmat és békességet engedhet
nekünk.
Kérem lássák meg a különbséget a egészséges célorientáltság, ami
mellett igenis lehetséges elégedettség és a folytonos többre vágyás,
"a szomszéd kertje mindig zöldebb" hozzáállás frusztráló
kilátástalansága között.
Szükségek - vágyként kezelve és elfedve, vagy
tagadva
A másik véglet az amivel kevesebben vannak tisztába, és
ez az, hogy igenis vannak szükségeink, olyanok, amelyekről nem
mondhatunk le. Egyszerűen, nem áll szabadságunkban
lemondani róluk, de mert a minket körülvevő valóság nem látszik
megelégíteni őket vagy letagadjuk, vagy elfedjük őket (Pl: egyáltalán
nem tankolunk, és hogy ne zavarjon a tartalék vézjelző lámpája leragasztjuk),
egy pótmegoldással helyettesítem. (Pl: benzin helyett vízez tankolunk.)
Esetleges szükségek, azaz vágyak:
Hétköznapi vágyak. Nem kapcsolódnak személyekhez. Kényelem,
jólét, dolgok amiket kedvelünk. (főleg felszínes vágyak )
Pl: Hétköznapi elképzelések vannak, hogy szeretném, hogy süssön
a nap, egy új kocsi, fizetésemelés.
Semmiképpen sem nélkülözhetetlenek.
Kritikus szükségek ill vágyak:
Lényeges vágyak. Más személyekhez kapcsolódnak. Mély emberi kapcsolatok
és, hogy szemmel látható hatást gyakoroljunk a világunkra. (főleg
a külső életünk szintje) Pl: Legyenek barátaim, hogy a feleségem
szeressen, hogy elfogadjanak, elismerjenek.
Tartósan visszautasítottságban élni, gyűlöltnek lenni elég kritikus.
Pl: Hajléktalan.
Ezek vágyak szinte a szükség szintjén vannak, de igenis lehet élni
nélkülük, amennyiben a nélkülözhetetlen szükségeim be vannak töltve
Nélkülözhetetlen szükségek (valódi szükségek):
Sorsdöntő vágyak. A személyességem nélkülözhetetlen igényei, a lényem
legbelső sóvárgása.
A legtöbb ember nincs tudatában ezeknek a szükségeknek
és ezért, miközben a többi vágyával igyekszik ezeket elfedni
azokat, vagy elfolytja, tagadja őket és egy meghatározhatatlan
szomjúságban, ürességben él. - az üresség hajtja vezeti
az életét (az életünk gyökerének a szintje) - nem sikerember,
hanem űzött ember. Ha be lennének
töltve a legbelső nélkülözhetetlen szükségeink hihetetlen tartással
bíró acélemberek lehetnénk. Mélyen megelégedett, kiegyensúlyozott,
erős jellemű emberek. Olyas valaki, aki a nyomás alatt is képes
megállni, aki elutasítással szemben is kiegyensúlyozott, aki
a sikertelensége ellenére is képes nyugodt és bizakodó maradni,
átgondolja és kijavítja a hibát és beleteszi a még szükséges
munkát. |
Ezen keresztül már nincs túl nagy feladata a kritikus
és esetleges szükségeknek.
Pl: Hogy az üzleti tárgyaláson a partner kedves e velem vagy sem,
hogy elfogad e vagy visszautasít, nem olyan fontos. Ha a házastársam
rámborítja az egész napos gondjait, amikor este hulla fáradtan hazajövök,
nem fogok hidegen rámordulni, hanem lesz miből adnom neki. Hogy
meg lesz-e az új kocsim? Belefér az is, ha nem.
Mit teszünk viszont, ha a nélkülözhetetlen szükségeink
nincsenek megelégítve?
- Vagy letagadjuk őket.
- Vagy megpróbáljuk a kritikus és az esetleges szükségeinkkel helyettesíteni
őket.
Pl: A másik emberből, vagy dolgokból merítünk.
ÖTLET: írjanak le három dolgot, ami semmiképpen
sem történhet meg önökkel. (Amitől a legjobban félnek) - ez az önök
életének az alapja.
|
|