Idő = Élet

Az időgazdálkodásról beszélve sokunknak valamilyen furcsa sokszor negatív kép jelenik meg a fejében.

Csak kevesen vannak, akiknek ezen a területen csupa győztes élménye van. Hiszem 10 vezetőből kilenc, szenved és küszködik az időhiánytól. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a feladataink annyira besűrűsödnek, hogy egyszerűen lehetetlennek tűnik megoldani őket. A szoros napirendünk egy ponton felborul és onnantól az egész napunk egy vesszőfutás. Késés, rohanás, késés, rohanás...

Persze felülkerekedni ezen az időhiányon önmagában is jelentős eredmény, de a Time & Self Management-ről beszélve valójában sokkal többről van szó, mint egyszerű időbeosztásról, mint a feladatok elvégezhetőségének módszereiről.

Nem, az időgazdálkodás nem csak erről szól. Gondoljunk csak bele! Vajon egy igazán nagy üzletet fel lehet e építeni mindössze azzal, hogy megszervezem az időmet és 20%-kal többet és 30%-kal hatékonyabban dolgozom?

A válasz egy egyszerű és határozott: Nem.

Vezetőként a feladat ennél jóval összetettebb, vagy sokkal inkább mélyebb. A nagy sikerek, az igazi eredmények az üzlet, az emberek, az egész élet lapvető elveinek és törvényszerűségeinek szintjén születnek. Vezetőként önnek nem rohanó, szétszaggatott menedzsernek kell lennie, hanem gondolkodó, tervező és leginkább bölcs embernek, aki érti és tudja, hogy merre vezeti az embereket.

Gondolkozott már ezen? Az IDŐ és ÉLET szavak közé nyugodtan egyenlőségjelet tehetünk. Amikor az idejét költi valójában az életét költi. Semmit sem tehet idő nélkül. Nem ölelheti meg a feleségét, nem tárgyalhat, nem tanulhat, nem örülhet és nem is bánkódhat. Bármit is akar az életben mindenért IDŐT kell adnia!
Abból pedig nincs akármennyi.
Valójában nagyon kevés van belőle.
70-80 év. Ennyi adatott.

A nagy kérdés az, hogy mit kezd vele. Minden perc és óra visszafordíthatatlanul múlik el. Azt a három percet, amíg most rám figyelt, vagy ami alatt elmélázott soha többet nem kapja vissza. Soha sem lesz rá lehetősége, hogy azt mondja: "Visszacsinálom, mást akarok kezdeni az időmmel, életemmel."

Az életet csak előrefelé lehet élni. Csak előre. Az egyetlen, amit tehet az, hogy visszanéz és megérti. Megérti a múltat, tanul belőle, és ma jobban csinálja, ma jobb döntéseket hoz, ma jobb szokásokat alakít ki, ma bölcsebben él.

Ennek az írásnak az alcíme: "Mindenkinek ugyanannyi ideje van, csak mást és mást kezdünk vele."
Ezt úgy is mondhatjuk, hogy: "A koldusnak és a milliomosnak is 24 órából áll a nap, csak mást és mást kezdenek vele."

Az időgazdálkodás és önszervezés valójában az életünkkel, sikerünkkel való gazdálkodás kérdése, és valójában nem csak a miénkkel, hanem a körülöttünk lévő emberek idejével és életével való bánásmód kérdése.

Tekintsük át mindenek előtt, hogyan is fogunk elbánni az időhiánnyal és önszervezési hiányosságokkal. Az alábbi témákat fogjuk átbeszélni:

1. Időgazdálkodás stratégiája.
- Értékek és prioritások.
- Gyakorlati segítség a prioritások felállításához.
2. Célkitűzés és tervezés az időgazdálkodásban.

Az alábbiakat pedig "Önszervezés" címszó alatt egy másik írásban:

3. Időtakarékossági fogások.
4. Önfegyelem.
- Segítő szokások.
- Egy egyszerű, de hatékony módszer
5. Az akarat megváltoztatása.

A Time & Self Management az egyik legfontosabb téma, amiről egy vezető csak tanulhat.

A időgazdálkodási stratégia

I. Elsőnek tisztázzuk a célt.

A jó hír tehát az, hogy az idő és önszervezés, témakörének átbeszélésével szabadabban, nyugodtabban és jobb közérzettel, valójában örömmel végezheti nem csak a munkáját, de élheti az egész életét is. Valójában vezetőként az egyik legfontosabb feladat egy célratörő, de ugyanakkor kiegyensúlyozott életet élni.

II. Most pedig tisztázzuk azt, hogy mit értünk időgazdálkodási STRATÉGIA alatt!

Stratégia alatt azt az alapvető célt és elvrendszert értjük, ami alapján hosszútávon bánunk az idővel és életünkkel. A legtöbb ember életében uralkodó káoszért, vagy éppenséggel ürességért és középszerűségért az a felelős, hogy EGYÁLTALÁN NINCSEN időgazdálkodási stratégiája. A középtávú, de sokszor csak a rövidtávú, sőt pillanatnyi feladatok a kormányozzák az életét. Nem Ő vezet, hanem az események vezetik Őt.

Ugyanígy igaz ez a vezetőkre is. Sokan messzire jutnak azzal a tehetséggel, szorgalommal, céltudatossággal, amivel természetüknél fogva, vagy az előzetes tapasztalataik alapján rendelkeznek, de mert NEM FEJLŐDNEK tovább egy ponton megrekednek. A feladat "nagysága" kifog az eddigi megoldásrendszerükön, és garantáltan kifog az idő és életgazdálkodási szemléletükön.

Nagy vezetőkké csak alázatos emberek válhatnak. Olyanok, aki mindig tanulnak és nőnek.

Minden ember keresztül megy az időgazdálkodás területén egy bizonyos fejlődésen. Ebben a fejlődésben a pillanatról pillanatra való élet, a tűzoltás szintjén meghozott döntések felől halad a megfelelő stratégiai időgazdálkodás felé.

Öt fő fázist különböztetünk meg:

1. Fázis: Fejben osztja be az idejét.
2. Fázis: Jegyzeteket készít, listákat a teendőiről.
3. Fázis: Naptárt, határidőnaplót vezet.
4. Fázis: Prioritásokban gondolkozik, és Célorientáltan bánik az idővel.
5. Fázis: Ügyel az egyensúlyra az eredmény és az ember, a termelés és termelőerő karbantartás között. Érti, hogy nem vághatja le egy rövid, vagy középtávú eredmény, cél érdekében az aranytojást tojó tyúkot, azaz önmagát.

Értékek és Prioritások
segítség a prioritások felállításához

Az időgazdálkodás dilemmája abban van, hogy NINCS MINDENRE IDŐ. Egyszerűen lehetetlen mindent megcsinálni, főleg egyszerre lehetetlen. Ha valaki olyan kiváló szervező, hogy mindenre szakít időt (úgy gondolom, hogy nincs ilyen ember, legfeljebb olyan, aki minden fontosra szakít időt), neki is fel kell állítania egy sorrendet, egy egymásutániságot. Döntést kell hoznia, hogy mit csinál előbb, és mit később. Sőt legtöbbször azt is el kell döntenünk, hogy mi az amit EGYÁLTALÁN NEM csinálunk meg!

Egy megállapítás: Igen nagy probléma adódik abból, ha ezeket a döntéseket rosszul hozzuk meg.

Egy kérdés: Hogyan döntöm el, hogy mit, mikor csináljak, és mi az, amit mindenképpen meg kell csinálnom valamint mi az, amit meg egyáltalán nem kell megcsinálnom?!?

Itt kapnak szerepet az értékek és prioritások:

- Az értékek szintjén az alábbi kérdést tesszük fel, hogy: Mi fontos és mennyire?
- A prioritások szintjén meg azt a kérdést, hogy: Minek van mivel szemben elsőbbsége?

Értékek

Az értékekről komolyan és mélyen beszélni kockázatos, felületesen pedig nem érdemes. Úgy gondolom, hogy elég felnőttek és bölcsek vagyunk ahhoz, hogy vállalhassuk ezt a kockázatot. Minden ember szabad és felelős, szabadsága és felelőssége feltenni az élete legfontosabb kérdéseit és megkeresni rájuk a választ. Minden embernek saját feladata és felelősége megfelelő válaszokhoz és így megfelelő értékekhez jutni. Senki sem avatkozhat bele, legfeljebb segítői szolgái lehetünk ebben egymásnak.

Az értékekről beszélve az emberek legalapvetőbb leglényegesebb meggyőződéseit érintjük meg, azokat az elveket, amelyek alapján az életüket élik. Ezeket az értékeket vezetőként a lehető legnagyobb tisztelettel kell kezelnie. Soha ne fusson el egy ember értékei elől, de ugyanakkor ne is próbálja elvenni valakinek a meggyőződéseit. Legyen tisztában vele, hogy milyen értékek mozgathatják az embereket, de ugyanakkor tisztelje is azokat.

Egy dolog biztos az Időgazdálkodási Stratégiának ez ÉRTÉKEK az alapjai. Neked tehát tudnod kell, hogy a vezetettjeid milyen értékekkel élnek, de leginkább saját magaddal kell, hogy tisztában legyél. Neked mik az értékeid, neked mi a fontos? Tényleg fontos? Mennyire fontos?

Lássunk néhány alapvető kategóriát, mely a legtöbb ember életében értéket képvisel (nem fontossági sorrend):

- Integritás
- Tudás, műveltség
- Egészség, szépség
- Hozzáértés
- Minőség, pontosság
- Vagyontárgyak
- Emberi kapcsolatok (pozitív)
- Fontosság
- Biztonság
- Cél és értelem
- Szeretet
- Erkölcs
- Élmények

Néhány fő kategória, amibe az értékek többsége besorolható:

- Intellektuális, vagy lelki: Mennyi időt töltök tanulással, önfejlesztéssel, művészetekkel, ismeretfejlesztéssel, az elmém, érzelmeim, akaratom, lelkiismeretem és öntudatom ápolásával.

- Szellemi, vagy spirituális: Mennyire van határozott világképem, mennyire jól definiált az a világkép, mennyire felel meg az a világkép a valóságnak, és mennyire élek vele összhangban. Van e az életemnek egy valóságos és szerető magasabb szintű támasza, forrása. (A Mindenható Teremtő Isten.)

- Fizikai: Sport, mozgás, táplálkozás…

- Családi: Az együtt töltött idő minősége, közös tervek és célok, távolabbi rokonok, közösség…

- Anyagi: Megélhetés, vagyon, biztonság, megtakarítások.

- Szakmai: Munkám és az azzal kapcsolatos kategóriák. Célok és tervek. Jövőképem, karrier lehetőség. Hozzáértésem, elismertségem, mennyire szeretem.

- Közösségi: Mindenfajta kapcsolatom kisebb és nagyobb csoportokkal. Barátságok, közösségek.
Ezen a ponton nem célunk rangsorolni az értékeket, hanem mindössze felfedezni őket. Látni, hogy mik azok kategóriák, amelyek fontosak egy embernek.

Feladat:

Az alábbi öt kérdést kérem időre válaszolja megmeg. Ezek segíteni fognak abban, hogy felismerje az önnek fontos értékeket.

1. Mi az öt legfontosabb érték az életében? Melyiket tartaná meg, ha csak egyet lehetne megtartania. (2perc)

2. Ha bárki lehetne, ki szeretne lenni? (1 perc)

3. Mi élete eddigi legszebb, legnagyobb élménye? (1 perc)

4. Mire költene 500 M Ft-ot, ha mindet el kellene költenie? (2 perc)

5. Ha csak hat hónapja lenne hátra, mivel töltené? (1 perc)

Természetesen saját magunkat nézve, muszáj egy fontossági sorrendet is felállítanunk az értékeinkben, mely sorrend alapja lesz a döntéseinknek és időgazdálkodásunknak. Ügyelnünk kell arra, hogy a felállított sorrend minél inkább összhangban legyen a valósággal. A dolgok valódi súlyával és értékével.
Pl: Lehet hogy nekünk pillanatnyilag fontosabb a karrierünk a családunknál, de a valóság az, hogy ha tönkremegy a családom semmit sem ér a karrier, sőt valószínűleg az is kudarcot vall. Lehet, hogy nekem ma csak ez, vagy az fontos, ugyanakkor a valóság az, hogy az életemnek több kategóriája van, ami nem tűri az elhanyagolást. Munka, egészség, kikapcsolódás, spirituális célok mind "követelik" a magukét, és az egyensúly elveszítésének MINDIG következményei vannak.

A szerző megjegyzése: A Nyugat Európai kultúrában elfogadott és általunk is helyesnek tartott prioritás a következő:

1. Isten
2. Család
3. Emberek szolgálata + Munka
4. Én

Gyakorlati segítség a helyes prioritások felállításához, avagy 5 rendkívül fontos alapelv. ( Kizárólag a teljes oktatócsomagban hozzáférhető. Ha szertne további információt az oktatócsomaggal kapcsolatos lehetőségekről, kérem, kattintson ide! )

Ebben a részben részletesen beszélünk Öt fontos összefüggésről, amely segítségével könnyebebne lbánhatunk a feladatainkkal.

I. Milyen módon tud különbséget tenni feladat és feladat között?
II. Az idő nyereségtermelő képessége szerinti felosztása.
III. Az idő és ugyanígy a pénz felhasználásának öszzefüggései.
IV. Összefüggés az idő és pénz mennyiségének egymáshoz való viszonyában.
V. A megfelelő célkitűzés és tervezést előkészítendő még egy fontos összefüggés a CÉLOK / MUNKA / TELJESÍTMÉNY között.

Tisztelettel:
Schlingloff Sándor
és
Duló Attila
Megoldások
info@megoldasok.hu