Ezek közé tartozik
a táplálék, folyadék, levegő, alvás stb. Amennyiben ezek közül
valamelyik hiányzik, vagy csak korlátozottan van meg,
az ember nem tud
teljes életet élni, illetve életben maradni. Ha valaki hosszú ideig nem eszik,
akkor éhen hal. Ha nem iszik, kiszárad és ebbe hal bele. Ha nem kap levegőt,
megfullad. Abba még ugyan senki nem halt bele, hogy nem aludt, (mert nem lehet "ébrenhalni")
de élni sem lehet alvás nélkül. A fizikai szükségeink nyilvánvalóak,
tudunk róluk és tudjuk a módját is, hogyan lehet megelégíteni
őket. Az embernek viszont vannak olyan szükségei, amikről nem, vagy csak nagyon
keveset tud. Ezek a szükségek alkotják a másik csoportot.
Lelki szükségek
A szükségeink eme csoportjáról általában igen keveset tudunk, pedig ugyanolyan
fontosak, mint a fizikai szükségeink. Ezek a szükségek: a cél,
értelem, állandóság, fontosság, biztonság, szeretet, erkölcs, stb.
Mindezek, a két legalapvetőbb szükségben gyökereznek, ami a biztonság
és a fontosság utáni vágyunk.
A biztonság utáni vágy...
...az a szükség, hogy egy személyes kapcsolaton belül
szeretve legyünk; kelljünk valakinek, a személyünket
feltétel nélkül fogadják el. Ne kelljen tartanunk attól,
hogy elutasítanak, és így biztonságban érezhessük magunkat.
A fontosság utáni vágy...
...az a szükség, hogy egy személyes kapcsolaton
belül viszontszerethessünk; a mi szeretetünk kelljen valakinek,
vagyis a személyünk fontos legyen a másiknak.
A lelki szükségeinek hiányát nem tudatosan ismeri fel az ember, mert ez nem
úgy jelentkezik, hogy tudja, mi hiányzik neki. Nem olyan egyértelmű, mint
a fizikai szükségeknél, ahol például a folyadék hiánya definiálható a szomjúsággal,
a táplálék hiánya az éhséggel stb. A biztonság vagy szeretet hiánya ürességben,
hiányérzetben, esetleg betegségekben (például depresszió) mutatkozik
meg. Ilyenkor az egyén csak azt érzékeli, hogy valami nincs rendben, valami
hiányzik az életéből. Azt érzi, hogy sehol nincs biztonságban; ha
itt van, akkor ott szeretne lenni, ha ott van, akkor amott szeretne lenni;
vagyis hogy az élet mindig máshol tűnik élhetőbbnek, mint ahol éppen
van.
Meghalunk, ha nem vagyunk biztonságban?
Ha a lelki szükségek nincsenek betöltve, az nem okoz közvetlenül fizikai halált.
Az állandó hiányérzet azonban amivel jár, felérhet a halállal. A
lélek nem kapja meg azt a "táplálékot" ami életben tarthatná, ezért
megbetegedhet, és súlyosabb esetben, ez már fizikai halálhoz is vezethet. (Lásd:
pszichoszomatikus betegségek.)
Ezzel a hiányérzettel nem lehet kiegyensúlyozott, nyugodt életet élni, és
amíg nincsenek megelégítve a legalapvetőbb lelki szükségek, addig az ember
minden erőfeszítése arra irányul, hogy elfogadják, és biztonságban
érezze magát. Az emberek biztonságban akarnak élni. Ez nem csak a
testi, anyagi, egzisztenciális, erkölcsi biztonságra vonatkozik, hanem - és
ez a legfontosabb - a személyüknek, azaz a valódi lényüknek biztonságára
is. Mivel az állandóság is lelki szükséglet, ezért az emberek állandó,
mondhatni örök biztonságra vágynak.
Egy kisbaba akkor érzi magát biztonságban, ha szeretve van. Ez így van velünk
felnőttekkel is, mert a szeretet utáni vágy, genetikailag belénk van kódolva,
be van írva a lelkünkbe. Még akkor is, ha a tudomány nem tudja megmagyarázni
mi is az a szeretet, azt tudjuk, hogy ez egy olyan erő, ami ha megvan, akkor teljes
biztonságot képes adni. Az ember tehát abszolút biztonságra vágyik.
Alapvető szüksége, hogy elfogadják és szeressék minden megkötés nélkül, ami
aztán megadja a biztonságát.
A szükségek betöltése biztonságot ad
Önnek létkérdés, hogy a szükségei azzal legyenek betöltve, ami képes valódi
biztonságot adni.
Az emberek kiegyensúlyozatlan, zaklatott, űzött életet élnek. Nincs
betöltve a két legfontosabb lelki szükségük és ezért tudat alatt,
a hiányérzet megszüntetésére összpontosítanak, és az válik céljukká, hogy betöltsék
a bennük tátongó űrt. Mivel tudatosan nem tudják meghatározni, hogy mi is hiányzik
az életükből, ezért csak a hiányt érzékelik azt, hogy valamijük
nincs meg, és ettől nem érzik magukat biztonságban. Így hát keresnek maguknak
- persze ezt sem tudatosan - valami pótszert, amivel ideiglenesen enyhíteni
tudják a hiányérzetüket.
A legrosszabb választás...
Ez a pótszer számtalan sok minden lehet,
mert az ember nagy-nagy kreativitással bír ezen a területen.
A teljesség igénye nélkül megemlítek egyet-kettőt.
A legsúlyosabb dologgal kezdeném, amikor is valamilyen mesterséges örömforráshoz
folyamodnak az emberek: mikor végső elkeseredésükben, az alkoholban,
különböző gyógyszerekbn, vagy még rosszabb esetben, a kábítószerben keresik
a megelégülésüket, illetve a biztonságérzetüket. Ne gondoljuk, hogy véletlenül
öltött világszerte ilyen hatalmas méreteket az alkoholizmus, és a kábítószer
fogyasztás.
Az emberek többségének nincsenek
betöltve a lelki szükségeik, és kétségbeesetten keresik a biztonságot. Az
alkoholt gyártó cégek a kereskedelemmel karöltve, valamint
a drog előállítói, és haszonélvezői ezt használják ki, és megoldásként
kínálják áruikat, a hiszékeny embereknek.
A lelkében ürességgel élő ember keresi azt, ami biztonságot,
vagy legalábbis biztonságérzetet nyújthatna neki. Ennek
érdekében belekapaszkodik mindenbe, és nagyon könnyen odakötheti
a biztonságát bármi kézzelfogható dologhoz. Ilyen lehet például:
A munka
Azok az emberek, akik a munkájukba temetkeznek, akik munkamániássá váltak,
a fontosságérzetüket, illetve elfogadottságukat szeretnék erősíteni. El akarják
hitetni a környezetükkel és saját magukkal is, hogy ők nagyon fontosak, sőt
egyenesen nélkülözhetetlenek a cégük, a társadalom, a világ számára. Ezek az
emberek nem pénzért dolgoznak, pontosabban nem a pénz dominál náluk,
hanem az elismerés. Azért dolgoznak látástól vakulásig, hogy felfigyeljenek
rájuk, hogy elismerjék fontosságukat, hogy ezáltal elfogadottak legyenek, és
biztonságban érezhessék magukat.
Sajnos ezek az emberek nem látják a különbséget a személy és a teljesítmény
között. Úgy gondolkodnak, hogy csak akkor fogadható el a személyük, ha az párosul
egy magas teljesítménnyel is. Ez egy helytelen felfogás, mert az ember önmagában
véve - leszámítva minden egyebet - pusztán attól a ténytől értékes, hogy ember,
hogy a teremtés remekműve.
Kapcsolatok, ahol megkaphatjuk
a szeretetet. Ahol megkaphatjuk a szeretetet?
Gyakori, hogy az emberek a biztonságukat, hozzákötik egy másik emberhez,
tőle remélve azt. A szeretet utáni vágyuk megelégítését, egy szerelmi
kapcsolatban keresik, ott próbálják betölteni azt. Azért nem azt írtam, hogy
házastársi kapcsolatban, mert ez az intézmény egyre inkább kezd kimenni a divatból.
A párkapcsolatok leginkább arról szólnak, hogy "elégítsd meg a
szükségemet".
Gondoljuk csak el: a kapcsolatba két olyan ember lép be, akiknek nincsenek
megelégítve a legfontosabb lelki szükségeik. Mind a ketten üresek, és a másiktól
várják, hogy valahogy betöltse a bennük lévő ürességet. Mind a ketten ki akarják
sajtolni a szeretetet a másikból. Adni nem tudnak, mert üresek, ezért mind
a két fél kapni akar. Egymástól várják a biztonságot, azt a terhet
rakva ezzel a másik nyakába, hogy meg kell felelnie ennek az elvárásnak.
A válások igen nagy százaléka magyarázható ezzel a jelenséggel, mert a felek
nem bírják elhordozni ezt a terhet, összeroppannak alatta, és csak az marad,
hogy bedobják a törölközőt.
A másik jellemző módja, ahogy az emberek egymásnál keresik a biztonságot, az:
A bennfentes vagy bizalmaskodó kapcsolatok
Azt hiszik némelyek, hogyha van egy befolyásos
ismerősük, akivel kialakíthatnak egy ilyen bennfentes, bizalmaskodó
kapcsolatot, akkor ettől már biztonságban lesznek. Sőt némelyek
nem csak biztonságban, de feljogosítva is érzik magukat, hogy
bármit megtehetnek nem tartva a következményektől. Az emberek,
akik a bizalmaskodó kapcsolatoktól várják a biztonságukat, kínosan
ügyelnek arra, hogy ápolják ezeket a kapcsolatokat, amitől a
másik fél rendszerint menekülni próbál. Az ilyen jellegű
kapcsolatokhoz kötni a biztonságot, egy nagyon is kockázatos
vállalkozás, aminek leggyakrabban csőd a vége.
Amikor az emberek a biztonságukat hozzákötik egy másik személyhez, akkor ezzel
gyakorlatilag kiszolgáltatják magukat egy ugyanolyan gondokkal küszködő
embernek, mint ők maguk. Ez valami olyasmi, mintha a folyón, a vízesés
felé sodródó csónakot egy szintén a folyón sodródó farönkhöz kötnénk ki. Semmi
nem fog változni, talán csak annyi, hogy most már együtt sodródik a csónak
és a farönk. Azok az alapvető szükségek, amikkel a lelkünk bír, ilyen zsánerű
kapcsolatokkal nem elégíthetők meg.
Pénz, siker, anyagi javak
Az ember a biztonságát legszívesebben valami látható, kézzelfogható dologban
keresi. Leggyakrabban az egzisztencia és a pénz az, ami átmenetileg biztonságérzetet
adhat az embereknek. Az emberek összekeverik a lényük biztonságát a
létük biztonságával. Úgy gondolják, hogyha a létük biztonságát megteremtették,
akkor ezzel automatikusan a személyük, azaz a valódi lényük biztonsága is megteremtődik.
Ezért van akkora szerepe a XXI. század társadalmaiban a teljesítménynek, a
pénznek és az anyagi javaknak. Az anyagi javak, viszont csak a létre, azaz
a megélhetésre adhatnak egyfajta biztonságot, az ember személye, lénye
ettől még ugyan olyan üres marad, és ugyanúgy nincs biztonságban. Nem
beszélve arról, hogy a pénzhez, vagy más egyéb kézzelfogható dologhoz kötött
biztonság igen csak megingatható talajon áll. Egy olyan valamihez kötni a biztonságunkat,
ami bármelyik pillanatban elmúlhat, hát szolidan szólva is bolondság.
A pénzhez, vagy más természeti dologhoz kötött biztonság csak addig nyújt biztonságérzetet,
amíg az a bizonyos dolog fennáll. Ha valaki, teszem azt, a pénzhez kötötte
a biztonságát, de valamilyen oknál fogva elvesztette a pénzét, nagyon nyomorult
helyzetbe kerül. Az egyik pillanatban még biztonságban tudhatta magát, de a
következőben szertefoszlott a biztonsága. Úgy érezheti, hogy kihúzták a talajt
a lába alól, hogy sokkal rosszabb helyzetbe került, mint mielőtt elhitte, hogy
a pénze biztonságot adhat. Egy ilyen ember hitevesztetté válik, szétfoszlik
minden hite; nem csak az, amit a biztonságának tárgyába vetett. Ha jön valami
nem várt esemény, egy nehézség, az anyagi dolgokhoz kötött biztonság olyan,
mint rágásnál a romlott fog, vagy futásnál a kificamodott láb: nem tölti be
a rendeltetését, nem nyújtja azt, amit várnak tőle.
Az ember szüksége az abszolút biztonság
Az ember felelős az életéért, ezért keresnie kell a kérdéseire
a válaszokat.
Ahhoz, hogy a személyünk teljes biztonságban érezhesse magát valami olyan dologra,
vagy személyre lenne szükségünk, ami állandó, elmozdíthatatlan, és mindenképpen
szimpátiával van irányunkban. Mivel azt az előzőekben meghatároztuk, hogy az
ember valódi biztonságát az adja meg, ha szeretik a személyét, ha feltétel
nélkül elfogadják azt, aki ő valójában; ezért a biztonságunkat mindenképp
a szeretet körül kell keresni.
Szeretetet adni vagy kapni, viszont csak egy kapcsolaton belül vagyunk képesek.
Olyan kapcsolatra van tehát szüksége az embernek, ami megfelel azoknak a feltételeknek,
ami szükségeltetik egy végérvényes biztonsághoz. A modern pszichológia is alátámasztja,
hogy az embernek egy olyan személyes kapcsolatra lenne szüksége:
Ahol a másik személy nagyszerűsége imádatra méltó. Amelyben nem tud elbújni
ettől, személytől. Aki mindig az igazat mondja. Akitől nem idegenítheti el
semmi; sem az, amik vagyunk, sem az, amit teszünk; azaz, aki feltétel
nélkül szeret, és teljesen elkötelezte magát mellettünk.
Egy ilyen kapcsolat teljes biztonságot és fontosságot adhatna. Igen ám, viszont
azt megállapítottuk, hogy nem minden kapcsolat, vagy személy felel meg a fentieknek.
Akkor hogyan tölthetjük be a szükségeinket?
Ez a kérdés bennünk is felmerült és arra a megállapításra jutottunk, hogy van
valódi válasz, aminek megtalálása mindenkinek a saját felelőssége.
A "Vissza a Valósághoz!" című gondolkodásmód
fejlesző programunk számba veszi, és egyben nagyító alá is helyezi azokat a
lehetőségeket, amik egy ember számára válaszként felmerülhetnek. Cikkeink
és oktatási rendszerük alapját azok az elvek alkotják, amelyeket a "Vissza
a Valósághoz!" című gondolkodásmód fejlesztő programunk tárgyal. Ez
a program, a gondolkodásunkba évszázadok alatt beépült "vírusokat" leplezi
le, és ad egy olyan alapot, melyre felépíthető egy időt álló életelveken
alapuló gondolkodási modell.
Kérem,
kattintson ide! "Vissza a Valósághoz!" Gondolkodásmód
fejlesztés!
Tisztelettel:
Duló Attila & Schlingloff Sándor
info@megoldasok.hu
Az oldalainkon közzétett cikkeken és az oktatási
anyagainkon túl, további értékes és hasznos információkat közlünk
az "Eredményes élet alapelvei" című
hírlevelünkben. Hírlevelünkben havonta, az ember mindennapi életét
befolyásoló témákat dolgozunk fel. Tesszük ezt azzal a szándékkal,
hogy olvasóinknak könnyebb legyen eligazodni, és örömmel élni,
ebben a sokhelyütt eldurvult, kegyetlenné vált világban.
Hisszük, hogy az "Eredményes
élet alapelvei" című hírlevelünk olvasása, társadalmi
rangtól és anyagi helyzettől függetlenül, minden embernek hasznos
és kellemes percket tud okozni. Kérem, ne zárja be ezt az oldalt
anélkül, hogy ne jelentkezett volna a hírlevelünkre.


|